Jelenlegi hely

1100 Év Emlékei Békésben

1100 Év Emlékei Békésben
jelvényszerző túramozgalom kiírása

Az elmúlt évek során szakemberek nagyrészt feldolgozták, új adatokkal egészítették ki megyénk történelmét. Ezek eredményei minden bizonnyal fellelhetőek lesznek múzeumaink millecentenáriumi kiállításain és a helytörténeti, ismeretterjesztő munkákban. Túramozgalmunk kiírásával szeretnénk ráirányítani a figyelmet szűkebb hazánk jelentősebb történelmi eseményeire - legendáira - helyszíneire, megmaradt építészeti emlékeire. A fentiek szellemében az alábbi honfoglaláskori, vagy török hódoltságot megelőző időkből származó történelmi emlékeket, helyszíneket ajánljuk felkeresésre:

- Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A XI.-XII. században épült monostor maradványa az Alföld délkeleti részének legrangosabb Árpád-kori műemléke.

- Gyulai vár. A Tiszántúl egyedüli épen maradt vára.

- Békés. Több száz éven keresztül a megye székhelye volt, határában földvár állott.

- Szeghalom. Esperességi székhely volt és az avarok által épített földvár helye.

- Szarvas. A XIII. században a tiszántúli kun szállások egyike. Határában a török által épített palánkvár állott.

- Sarkad. Váráról ismert és hajdúi vitézségről, akik hősiesen küzdöttek a török ellen.

- Kopáncs-puszta. A hajdani Mezőkopáncs XI. században, román stílusban épült templomát a XV. századig használták. Restaruálására 1935-ben került sor.

A felsorolt helyszínek közül legalább ötöt kell tetszőleges sorrendben, időpontban és módon, gyalogos, kerékpáros túra, osztálykirándulás stb. keretében felkeresni, ezt egyénileg a túrafüzetben bélyegzéssel igazolni. A szervezőkhöz beküldött, lebélyegzett füzet ellenőrzése után adjuk ki a túra jelvényét. Teljesítése lehetséges 1996. után is, összköthető a szintén általunk rendezett "Két keréken Békésben" megyei kerékpáros körtúrával. A füzeteket egyesületünk címén lehet igényelni. Ára 500.- Ft, amely magában foglalja a jelvény árát is.
A túra szervezője:
Alföld Turista Egyesület Mezőberény
5650 Mezőberény, Gyóni Géza u. 37. Tel.: +3620 625 3532. alfoldte@gmail.com
MINDENKINEK JÓ TÚRÁZÁST ÉS KELLEMES IDŐTÖLTÉST KÍVÁNUNK.

Mi minden található a füzetben:
Az 11OO Év Emlékei Békésben" jelvényszerző túramozgalom kiírása (a füzetből)

Az elmúlt évek során a szakemberek nagyrészt feldolgozták, új adatokkal egészítették ki megyénk történelmét. Ezek eredményei minden bizonnyal fellelhetőek lesznek múzeumaink millecentenáriumi kiállításain és a helytörténeti, ismeretterjesztő munkákban. Túramozgalmunk kiírásával ezekre szeretnénk ráirányítani a figyelmet, továbbá felkelteni az érdeklődést szűkebb hazánk jelentősebb történelmi eseményei - legendái -, helyszínei, megmaradt építészeti emlékei iránt.

A teljesítés módja: A meglátogatandó helyszínek közül legalább ötöt kell felkeresni, ezt egyénileg a füzetben bélyegzéssel igazolni. A bélyegzés csak a túra bélyegzőjével, vagy az adott helység múzeumának, (múzeumainak) kiállításának Tájak Korok Múzeumok bélyegzőjével történhet. (Nagykopáncs esetében Tótkomlóson a Szlovák Tájház TKM bélyegzőjével.)

A kijelölt pontok tetszőleges sorrendben, időpontban (a múzeumok nyitvatartási idejét figyelembe véve) és módon, gyalogos, kerékpáros túra, osztálykirándulás, stb. kereshetők fel.

Időpontja: Jóllehet a kiírás a millecentenárium évéhez kapcsolódik, a túramozgalom 1996-tól folyamatosan teljesíthető.

Ellenőrzése: A túra szervezőjéhez beküldött, lebélyegzett igazoló füzet alapján történik, aki az ellenőrzés után kiadja a túra jelvényét.

A túra szervezője: SDSE - Vasutas Természetjáró Szakosztály Mezőberény, illetve jogutódja az Alföld Turista Egyesület, Mezőberény Gyóni Géza u. 37.Tel.: +3620 625 3532. Mail: alfoldte@gmail.com

Egyéb: Teljesítése összekapcsolható a "Két keréken Békésben" megyei kerékpáros körtúrával. Az ezzel kapcsolatos információk az egyesület címén (ill. a honlapon - a szerk.) szerezhetők be.

A felkeresendő helyszínek rövid ismertetése:

Békés megye települései közül kiválasztottuk azokat amelyek történelmi múltjuk, építészeti értékeik alapján kiemelkedő jelentőségű emlékkel bírnak. Ezeket most egy túramozgalom keretében kötjük össze egymással. A teljesség igénye nélkül egy-egy érdeklődésre számottartó mozzanatot kiragadva múltjukból, az alábbi honfoglalás kori, vagy a török hódoltságot megelőző időkből származó történelmi emlékeket, helyszíneket ajánljuk felkeresésre:

GYULA

- Az 1332-es pápai tizedlajstrom Gyulát faluként említi.
- 1387-ben magánkézbe került, majd Zsigmond királyra szállt aki 1403-ban Maróthi János macsói bánnak adományozta. A Maróthi család megyébe kerülésének köszönhető a gyulai vár megépítése 1403-1445 között. A várról az első említés 1445-ből való.
- Gyula - a Maróthiak által támogatott - városias fejlődése a XV. század elejétől kezdődik. Számos ipar lelt otthonra, kereskedelmi centrummá lett. A család kihalásával a királyra szállt Mátyás 1487-ben fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta, aki 1496-ban kiváltságlevelet adott Gyula mezőváros számára.
- 1514-ben Dózsa 33 ezer fős serege táborozik Gyula mellett. Dózsa (sikertelenül) megostromolja a várat, hogy biztosíthassa további hadmozdulatait.
- 1533-ban volt az első török támadás Gyula vára ellen, melyet a várőrség visszavert.
- A török 1566-ban ismét támadást indított. Az egyedül hagyott gyulai védők hősiesen harcoltak, de a királyi segítség elmaradása a vár feladásához vezetett.
  - 129 évi uralom után a török 1695-ben adta fel a várat. Utolsó hadi eseménye 1705-ben történt: Károlyi Sándor Rákóczi megbízásából - sikertelenül - próbálta elfoglalni a labancok által védett várat.

SARKAD

- Nevét már II. Béla király 1138. évben kelt dömösi oklevele, majd az 1332-es pápai tizedlajstrom a szeghalmi esperességhez tartozó faluként említi.
- A XVI-XVII. század fordulóján vára többször is gazdát cserél, rövid időre török kézre jut de megmarad Erdély birtokában.
- A sarkadi vitézeknek nagy szerepük volt az 1636. évi szabadkai csatában. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem parancsára jelentősen megerősítették a várat.
- A XVII. század eleje óta Sarkadot hajdúk lakták, az erdélyi fejedelem 1654. évi oklevelében hajdúvárosnak nevezte. A birtokadomány révén a sarkadiak hajdúszabadságot nyertek.
  - Vára 1660-ban török kézre került.

VÉSZTŐ-MÁGOR TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY

- A Regestrumban szereplő Csolt fia Csőit megyében őshonos Csolt (vagyis Vatától leszármazó) nemzetség tagjai építették fel a mágori dombon igen díszesen és időtállóan saját monostorukat. Az első templomot valószínűleg a XI. században építették. A XII. század közepe táján ezt részben lebontották, némely falát felhasználva háromhajós bazilikális rendszerű sokkal nagyobb kolostortemplomot építettek fel. Az utolsó nagy átépítés a XII. század végén történt. Ennek során emelik fel a 36,2 méter hosszú, 15,4 méter széles kéttornyos bazilikát. 1357-ben a templom Minden Szentek tiszteletére lett felszentelve. 1552-ben már csak plébániatemplomként használják. 1733-ban még romosan állt tornyai 1786-ban ledőltek, anyagát építkezésekhez széthordták. Jelenleg az Alföld délkeleti részének legrangosabb Árpád-kori műemléke.

BÉKÉS

- Megbízható források szerint a XI. század közepén (1046) Vata Békés várbeli hatalmasság (bizonnyal törzsfő) egy pogány színezetű mozgalom élére állt melynek leverése után kezdődött meg a megye területén a nyugati kereszténység és feudalizmus térhódítása.
- A Váradi Regestrum a királyi vármegyéről az 1208-1235 közötti időkre tartalmaz becses adatokat, a királyi megyének ekkor a békési vár jelentette a központját. (Az írott forrásokban a békési várszervezetnek és magának a békési várnak (castrum) gyakori szereplése meggyőzően mutatja a békési - földből épült - vár létét.)
- 1332-1337 között Békés esperesség központja.
  - 1514-ben keresztesek serege érkezett Békésre. Itt érte utól a hadat Bakócz Tamás rendelkezése, amely minden további szervezkedést megtiltott Magyarország és Erdély területén. A keresztesek vezetői nem engedelmeskedtek, így fordulat történt az események menetében. A keresztesek a parasztháború harcosaivá váltak, jelentős tömegek álltak Dózsa zászlaja alá.

SZEGHALOM

- Békés megye legrégibb történetét homály fedi. Hogy a terület régről fogva lakott volt, arról a régészeti leletek szólnak. Ama tényről, hogy a honfoglalás során a magyarok e vidéket szintén birtokba vették, az ásatások eredményei mellett írásos, -bár az esemény után három századdal íródott, kétes forrásértékű- mű is tájékoztat: Anonymus Qesta Hungaroruma.
Eszerint .... Tas és Szabolcs Szeghalomhoz érve át akartak kelni a Körösön, hogy Mén-Marót bihari vezér ellen harcoljanak, de Mén-Marót katonái odajöttek és megakadályozták, hogy átkeljenek. (Az avarok által épített földvár helyénél Várhelynél.)
- 1062 körüli oklevél tudósít arról, hogy Péter comes (megye élén álló ispán) az uralkodótól nyert Békési Birtokot Szeghalmot százdi (a Tisza borsodi szakaszán fekvő) monostorának adományozta.
- 1332-1337 között Szeghalom esperesség Központja.
- Zsigmond király 1404-ben kelt oklevele szerint Szeghalom a Maróthiak birtokába került.
  - Az 1600-as években több mint ötven évig lakatlan.

SZARVAS

- Anonymus Gesta Hungaroruma Ösbő és Velek, Mén Marót bihari vezér ellen folytatott hadjárata kapcsán Szarvashalomként említi.
- A XIII. század második felében Szarvas a tiszántúli Kun szállások egyike volt.
- Békés megye portaösszeírása szerint 16 portából áll. (l 563-1564)
- 1566 után a török palánkvárat épített. Összekötő szerepe, a török lovasok számára állomáshely volt Gyula és Szolnok között. A palánk őrsége 195 fő.
- Mint a hódoltsági terület peremén levő várából a török dúlta a fennhatóságán kívüli területeket. A királyi végvárak vitézei az 1580-as években sikertelen kísérleteket tettek a szarvasi palánk(vár) elfoglalására, lerombolására.
- Omer gyulai bég a palánkot (a békésivel együtt) felégettette, felszerelését Gyulára vitette, a várat rövid időre Miksa főherceg vezette királyi sereg vette hatalmába.
- Egy 1683. évi levél a szarvasi palánk újjáépítésére vonatkozó török tervekről ad hírt. Az erődítmény 1660-ra készül el.
- 1685-ben császári és a velük szövetséges csapatok kezére kerül.
  - A Holt-Körös partján található a történelmi Magyarország közepét jelölő emlékhely.

KOPÁNCS-PUSZTA (NAGYKOPÁNCS)

római katolikus templom. - A hajdani Mezőkopáncs temploma a Száraz-ér korábbi partján épült a XI. században román stílusban. A tatárjárás alatt részben elpusztult. A XIII. században gótikus stílusban átépítették, bővítették. A templomot a XIV-XV. századig a falu pusztulásáig használták. Ezután anyagát széthordták, csak a főhomlokzati és a hajó gótikus oldalhomlokzati része maradt meg.
- A Tótkomlós határában levő, a pusztában egyedülálló templomot 1933-35. évben állították helyre, amely munka a korai magyar műemlékvédelem egyik jelentős alkotása.

Összeállította és szerkesztette Váradi László

Kiadja:
A Sportcsarnok DSE - Vasutas természetjáró Szakosztály, Mezőberény
  Jogutódja: Alföld Turista Egyesület Mezőberény
Petőfi Sándor Művelődési Központ
Mezőberény
  Jogutódja: OPSKK Művelődési Központ, Mezőberény
  1996 - 2011